Távolléti oktatás, támogató jelenlét – online szakmai nap a KRE PK és a BBTE RTZ együttműködésében

A Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának Hittanoktató- és Kántorképző Intézete, valamint a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara együttműködésében 2022. január 28-án (pénteken) eredményesen megvalósult Távolléti oktatás, támogató jelenlét című online szakmai napunk.

A szakmai nap által kiemelt célunk volt a református hittanoktatók, vallástanárok, lelkipásztorok, szolgálattevők gyakorlati eszköztárának gazdagítása a járványhelyzethez kapcsolódóan megváltozott körülmények között.

Az online találkozó történéseit az alábbiakban foglaljuk össze, részletes beszámolónkat ITT olvashatják.

További sajtómegjelenéseink:
https://www.parokia.hu/v/virtualis-hidak-templom-es-iskola-kozott/
https://reformatus.ro/hirek/tavolleti-oktatas-vallastanarok

 

A rendezvény meghívottait először a szervező intézmények vezetői köszöntötték. Lukács Olga, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának dékánja köszöntőjében elmondta, hogy az előző év hasonló szakmai műhelyeit követően örvend az első határon átívelő ilyen rendezvénynek, és elégtétellel szemléli a vallástanárok pandémia idején tapasztalt rugalmasságát, amellyel az új helyzetben hamar áttértek az új módszerek alkalmazására. Pap Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánja köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a 2022. esztendő a „Hittanoktatás éve”. A hittanoktatók, vallástanárok fontos küldetést, feladatot látnak el: életükkel, pedagógiai munkájukkal a magyar református közösség értékteremtő és értékközvetítő képviselői, őrállói, az egyház „megtestesítői" szolgálati területeiken.

A szakmai találkozó elején a szervező munkacsoport részéről Püsök Sarolta a kolozsvári intézmény oktatója ismertette a soron következő programpontok lényegét, hátterét. Elsőként a témaválasztás miértjére emlékeztetett, a támogató jelenlét, lelki támasz mivolt fontosságára a vallásórákon/ hittanórákon. Jelezte, hogy a határokon átívelő találkozások alkalmával a különbségek, helyi sajátosságok megértése fontos alap. Rámutatott arra, hogy az első helyi sajátosság a megszólítás szintjén jelentkezik: vallástanárok és hittanoktatók.

Az első programpont ilyenként a képzés és a tanári életpályamodell terén tapasztalt hasonlóságok és különbözőségek rövid ismertetéséről szólt a nagykőrösi és a kolozsvári intézmény két oktatója részéről.
Lehoczky Mária Magdolna, nagykőrösi mesteroktató beszámolt a KRE PK hittanoktató szak gyakorlati képzésének folyamatáról. A gyermekek és a hittanoktatás tartalmi és gyakorlati elemeit óvodai, iskolai és gyülekezeti hospitálásokkal kezdik, s ezen tapasztalatok fokozatosan kiegészülnek a hitéleti tevékenységek tervezésével és megvalósításával. Mindezt tapasztalt gyakorlatvezetők segítik a Kar, közelebbről a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet oktatóival. Így egyrészt részesülnek teológiai képzésben, másrészt a klasszikus pedagógusképzés legfontosabb ismereteivel, amelyek által megállják a helyüket az óvodapedagógus, tanító, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok elvégzői mellett, sőt, lehetőségük van ezek valamelyikét párhuzamosan is végezni. A hittanoktató alapképzési szakra épül a vallástanár MA szak, melyet a KRE Hittudományi Karán folytathatnak.

Gorbai Gabriella, a kolozsvári intézmény oktatója ismertetőjében utalt a magyarországihoz hasonlóan felépített tanárképzésre, és bővebben kifejtette a vallástanári életpályamodell állomásait, amely a romániai tanügyi törvények értelmében teljességgel azonos a többi szaktanáréval, azzal a különbséggel, hogy a vallástanárok alkalmazása a szakmai feltételek teljesítése mellett egyházi ajánlólevélhez kötött. Amennyiben az egyetemi hallgató tanári pályát szeretne választani, el kell végeznie a pszichopedagógiai képzési programot is (I. és II. pedagógiai modul), amely az egyetem Tanárképző Intézetének (DPPD) tantervében szerepel.
A tanárok továbbképzése két területen valósul meg: a szakmai fejlődés és a szakmai előmenetel biztosítása terén. A szakmai fejlődés biztosítása érdekében a tanügyi rendelkezések minden tanárt köteleznek arra, hogy 5 évente 90 kreditpontot gyűjtsön össze államilag akkreditált szakmai továbbképzéseken. A tanárok szakmai előmenetelének három lépcsőfoka van: a II., I. és a kiváló tanár (románul „profesor emerit”) fokozat. Röviden ismertette mindhárom fokozat megszerzésének menetét.

A második programpontban gyakorlatvezető (mentor) tanárokat és gyakorló hallgatókat szólaltattak meg. A feléjük intézett kérdés elsősorban a pandémia idején szerzett tapasztalataikra vonatkozott. Elsőként Farkas Dóra, kecskeméti gyakorlatvezető tanár szólalt meg, majd Szőcs Magdolna kolozsvári gyakorlatvezető tanár számolt be a pandémia idején szerzett tapasztalatairól. A képzésükkel párhuzamosan végzett hittanoktatói szolgálatai kapcsán Mezősi Rita és Turáni Laura szentendrei végzős hittanoktató hallgató beszámolóit hallgathattuk.

A szünetet követően Fehér Ágota klinikai szakpszichológus, a nagykőrösi intézmény oktatója ismertette a meghívottak által előre kitöltött kérdőívek eredményét. „Kérdőívünk által célunk volt szélesebb körben is megszólítani a református hittanoktatókat és vallástanárokat, áttekinteni szakmai tevékenységeikben a járványhelyzet okozta változásokat, összegezni gyakorlati tapasztalataikat. A kérdőív kitöltői közel fele-fele arányban voltak református hittanoktatók és vallástanárok. Pontosították a pandémia hatására átélt változásokat, ezek között saját hivatásuk kapcsán hangsúlyosabbnak érzik a gyermekek családjaival való közvetlen kapcsolatba lépés akár újfajta megszólítási lehetőségeit. Kiemelték továbbá a lelkigondozás fontosságát, a gyermekek érzéseinek megosztási lehetőségét, összefüggésben a változások mellett a lelki egyensúly keresésével. A foglalkozások során jelentősebbé váltak többek között a betegségek és a gyógyulás-felépülés, az igazságosság, a szabadítás témáját középpontba állító bibliai történetek, valamint az ünnepekhez és új rend találásához kapcsolódó gondolatok, igeszakaszok. További jó gyakorlatok között megerősíthetők az érzések kifejezését-megosztását és ezáltal feldolgozását is segítő eszközök, csoportjátékok, a megváltozott körülmények között is lehetőség nyújtása az önkifejezésre és a kapcsolatba lépésre.”

A délután sorrendben utolsó, de nem kevésbé fontos programpontja a további meghívottak megszólaltatása. Jóllehet a kérdőív kérdéseire adott válaszok gazdagon reflektáltak a központi kérdésre, a személyes beszámolók varázsát semmi nem múlhatja felül. A megszólalók különféle háttere is hozzájárult az elhangzó tartalmi gazdagsághoz, de a válaszok sokszínűsége elsősorban a gyakorló tanárok kreativitását, ügyszeretetét bizonyította. A gyakorló tanárok közül elsőként Bálint-Pallaghy Réka szólalt meg a budafoki felekezeti iskolából, és főként arra mutatott rá, hogy a tanórán kívüli hitéleti tevékenységek miképpen folytathatók az új munkarendben. Kovács Erzsébet egy állami iskolából jelentkezett (Romániában a kilenc református kollégiumot leszámítva a vallástanárok állami iskolákban dolgoznak) Kalotaszentkirályon a pandémia alatt is igyekezett erőn felül jelen lenni a különböző szociális hátterű gyermekek számára. Az öröm érzésének a megtapasztalása végett a játék, a játszva tanulás minden óráján jelen van.

Hódmezővásárhelyről Gilicze Judit Rózsa a támogató jelenlét kérdését elsősorban az intézetvezető szempontjából közelítette meg. Hangsúlyozta a „források hangolásának” jelentőségét. A nagyvárosok sorát ismét Kolozsvár követte, Deák Ildikó a járványhelyzet okozta nehézségek leküzdésében is számos pozitív gyakorlatot tudott kiemelni. Öröm volt hallgatni a kis, de életképes szilágysági faluból érkező beszámolót is. Szarvadi Katalin vallástanár egyúttal a désházi iskola igazgatója is, aki a kis település előnyként említette, ahol sikerült „minden tanulónkra külön - külön is odafigyelni” akár az üzletben dolgozó eladókon keresztül is, akik a feladatlapokat közvetítették.
További hozzászólásokra kevés idő maradt, de megérte még néhány percet rászánni arra, hogy pl. Budai-Kerekes Judit Erzsébet 1. éves hittanoktató szakos hallgató bemutassa „feketedoboz” gyűjteményének egyik darabját. Szabó Henrietta hittanoktató alumna a kisebb ajándékok, meglepetések készítését emelte ki hozzászólásában. Szűcs Éva tanügyi tanácsos a határon átívelő programok jelentőségét hangsúlyozta, amelynek egyik első szép eredménye a vallástantervek összehangolása, de a mai találkozó is.

„A szervezők ezúttal is köszönik a kérdőívek kitöltőinek a gondolataik megosztását, a megszólaló tanártársaknak, hogy ötleteikkel, tapasztalataikkal gazdagították a közös erőforrásokat. A következő hasonló eseményeken is számítunk mindenkire. Tervek szerint 2022. március 25-én az értékelés és önértékelés témakörével folytatjuk.”

 

Képek: Turáni Laura és Deák Ildikó

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

PedKaszt

Közösségi Média

Online tanácsadás 

Diáktanácsadó központ

nyelvvizsgaközpont